-Ami viszont felvet egy másik kérdést: miért nem javítod meg a világot, hogy ne jusson a pokolra?
-Miért nem javítod meg te?
-Nincs meg hozzá a hatalmam.
-Képtelenség. Neked minden hatalmad és képességed adott, hogy akár ebben a pillanatban világszerte véget vess az éhezésnek, vagy ebben a pillanatban meggyógyíts minden betegséget. Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, hogy az orvosi szakma visszatart gyógymódokat, elveti az úgynevezett alternatív orvosságok alkalmazását, mert fenyegetettnek érzi a "gyógyászati" szakma egészét? És ha azt mondanám, hogy a világ kormányzatai nem akarnak véget vetni az éhezésnek? Elhinnéd?
-Keserves ügy Ismerem ezt a populista nézetet, de nem tudom elhinni, hogy valóban igaz. Egyetlen orvos sem utasíthat el gyógyszereket. Egyetlen politikus sem akarhatja, hogy meghaljon a népe.
-Nem is az egyes orvosokról van szó, az igaz. Nem bizonyos politikusokról, az is igaz. A testületek és az intézmények érzik veszélyeztetve magukat, és harcolnak minden, a befolyásukat, a hatalmukat, a terjeszkedésüket megrendíthető tényező ellen, olykor nagyon kifinomult, esetenként alig felfedezhető eszközökkel, gyakran szinte észrevétlenül - ám kétségbevonhatatlanul. Mert azoknak az intézményeknek és testületeknek ez túlélés kérdése. Hogy egy nagyon egyszerű és nyilvánvaló példát mondjak, a nyugati orvosok elvetik a keleti gyógyászati módszereket, mert ha elfogadnák, akkor azzal beismernék, hogy másféle módon is el lehet érni a gyógyulást - az pedig megrendíthetné az egész intézményrendszert.
Rosszindulatról azonban szó sincs. A szakma - az intézmény, a testület - nem azért teszi ezt, mert gonosz. Hanem mert retteg.
Minden támadás segélykiáltás.
-Ezt a Csodálatos gyógyulásokban olvastam.
-Tudom. Én tettem bele.
-Atyaúristen...! Bocs. Neked aztán mindenre van válaszod.
-Igaz is, éppen csak elkezdtük megválaszolni a kérdéseidet. Ott tartottunk, hogy miként siklott félre az életed. Hogy miként lódulhatna meg. Én a teremtés folyamatát fejtegettem.
-Igen, és állandóan félbeszakítlak.
-Semmi baj, csak térjünk vissza, mert feltétlenül el kell mondanom valami fontosat.
Az élet teremtés, nem felfedezés.
Nem úgy élsz meg minden egyes napot, hogy felfedezed - ahogy azt tálalni szokták neked -, hanem megteremted azt. Minden egyes pillanatban megteremted a valóságodat, nagy valószínűséggel anélkül, hogy a tudatában lennél.
Nézzük, miért is van ez így, és miért működik.
1 / Én teremtettelek Isten képére és hasonlatosságára.
2 / Isten a teremtő.
3 / Három lény vagy egy személyben. Nevezheted ezeket a Lét Három Oldalának, vagy aminek csak akarod: Atya, Fiú, Szentlélek; test, szellem, lélek; tudatfölötti, tudat, tudattalan.
4 / A teremtés folyamata testednek ebből a három részéből ered. Más szavakkal, három szinten teremtesz. A teremtés eszközei: a gondolat, a szó, és a tett.
5 / Minden teremtés a gondolattal kezdődik ("Az Atyától ered"). Azután minden teremtést a szó mozgat meg ("Kérjetek és megadatik néktek"). Minden teremtés a tettben teljesül ki ("És az ige testté lett, és lakozék miközöttünk").
6 / Amit elgondolsz, de soha nem mondasz ki, az egyetlen szinten teremt. Amit elgondolsz, és amiről beszélsz is, az a teremtés másik szintje. Amit elgondolsz, elmondasz és megteszel, az nyilvánul meg a valóságodban.
7 / A gondolkodást, a beszédet és a cselekvést igazán nem tartod lehetetlennek. A teremtés folyamatának következésképp a hitet, vagy a tudást is tartalmaznia kell. Ez az abszolút hit; hit, túl a reményen: a bizonyosság tudata ("meggyógyulsz a hited által"). Így a tett, mint a teremtés része, mindig tartalmazza a tudást. Alapvető, belülről fakadó, veled született világosság ez, a teljes világosság, a létezés tökéletes elfogadása.
8 / A tudás a mélységes, már-már elképzelhetetlen hálában rejlik. Az előzetes köszönetnyilvánításban, és talán ez a legfontosabb kulcs a teremtéshez. Hogy már a teremtés előtt hálás légy a teremtésért. Ezt magától értetődőnek tekinteni nemhogy nem elmarasztalandó, hanem egyenesen bátorítandó. Ez a tudás biztos jele. Minden Mester előre tudja, hogy a tett végrehajtatott.
9 / Magasztald mindazt, és leld örömöd mindabban, amit teremtesz, vagy amit teremtettél. Ha bármely részét elveted, az annyit jelent, hogy elveted önmagad egy részét. Bármi légyen is az, ami a teremtésed részeként kínálkozik, birtokold, fogadd el, áldd, és légy hálás érte. Törekedj rá, hogy ne becsméreld ("az Istenit!"), mert azzal önmagadat becsmérled.
10 / Ha van olyan oldala a teremtésnek, melyet kevésbé találsz örömtelinek, akkor áldd meg - és változtass rajta. Hozz másmilyen döntést. Idézz meg egy új valóságot. Gondolj új gondolatot. Mondj új szót. Hajts végre új cselekedetet. Ha nagyszerűen teszed; követni fog az egész világ. Kérd, hogy ezt tegye. Szólítsd fel rá. Mondd: "Én vagyok az élet és az út, kövessetek engem!"
Így kell megvalósítani Isten akaratát, "miként a mennyben, azonképp a földön is".
-Ha ez ennyire egyszerű, ha mindössze erre a tíz lépésre van szükségünk, akkor miért nem történik meg oly sokunk esetében?
-Mindannyiótok esetében pontosan így történik. Néhányan tudatosan alkalmazzák ezt a "rendszert", teljes tudatossággal, míg mások tudattalanul használják, anélkül, hogy fogalmuk lenne arról, amit cselekednek.
Egyesek közületek éberen járkálnak, míg mások alvajárók. Ám mindannyian megteremtitek a valóságotokat- teremtitek, nem felfedezitek! -, annak az erőnek a segítségével, amellyel Én ajándékoztalak meg benneteket, és annak a folyamatnak a segítségével, amelyet az imént ecseteltem.
Ha tehát az a kérdésed, hogy mikor fog "meglódulni" az életed, hát megadtam rá a választ.
Mindenekelőtt légy tisztában vele, hogy miként gondolkozol az életedről. Gondold el, hogy mi akarsz lenni, mit akarsz tenni, és minek akarsz a birtokába kerülni. Gyakran gondolkozz el mindezen, egészen addig, amíg teljesen tisztán nem látod magad előtt. Amikor már kidolgoztál minden részletet, akkor ne gondolj semmi másra! Eszedbe ne jusson más lehetőség!
Vess ki az elmédből minden negatív gondolatot! Számolj le a borúlátással! Szabadulj meg a kétségeidtől! Vesd el a félelmeidet! Fegyelmezd meg az elmédet, hogy szilárdan kitartson az eredeti teremtő gondolat mellett.
Amikor világosak és állhatatosak a gondolataid, adj hangot nekik, mint igazságoknak. Kiáltsd ki őket fennhangon. Használd a hatalom szavát, mely megidézi a teremtés erőit: Vagyok! És jelentsd ki másoknak is. A "Vagyok" a leghatalmasabb teremtő kinyilatkoztatás a mindenségben. Bármit gondolsz, bármit mondasz, a "Vagyok" parancsa után mindez mozgásba lendül, előidézi és elhozza hozzád a kívánt tapasztalatokat.
A mindenség nem ismer más működési módot. Nem jár más utat. A mindenség kénytelen válaszolni a "Vagyok"-ra, mint a palack dzsinnje. <forrás>
2011.03.24. 12:00
Szólj hozzá!
Címkék: történet
A bejegyzés trackback címe:
https://spirits.blog.hu/api/trackback/id/tr932743348
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.